Húsz évig én is mindenki mást tartottam meg.

Mérnökként indultam, aztán több mint húsz évig panziót vezettem. Reggeltől estig az volt a dolgom, hogy mindenki jól érezze magát. A vendégek, a család, a munkatársak. Kívülről erősnek látszottam, és sokáig én is elhittem, hogy ez így rendben van.

Aztán rá kellett jönnöm, hogy a pihenés nekem sem segít. Fel kellett ismernem, honnan jön bennem a megfelelés és a teljesítménykényszer, és át kellett írnom néhány nehéz családi mintát. Voltak veszteségeim és újrakezdéseim is.

Ami átsegített, az két dolog volt: hogy végre kimondhattam, ami bennem volt, és hogy újra megérkeztem a testembe. Ezért dolgozom ma mindkettővel.

Azok mellett vagyok, akik ugyanebben a cipőben járnak. A beszélgetésekben teret adok, hogy kimondd, amit cipelsz. A jógaórákon abban segítek, hogy a tested is elengedhessen.

Szakmai és etikai elveimet az Etikai kódexben olvashatod →